Kertész István (1942-): Regélő Róma - Bujkáló könyvek

Az ókori Római Birodalom történelmének mindig is voltak elkötelezett hazai népszerűsítői, akik akár történetírói, akár szépírói - vagy mindkét - ambícióval, közérthetően, az igényes tudománynépszerűsítés metódusával tették a 20. század embere számára átélhetővé Róma kétezer évvel ezelőtti eseményeit, hozták emberközelbe az antikvitás személyiségeit - elegendő itt az eredetileg klasszika-filológus Révay József népszerű könyveire (Raevius ezredes utazásai; Séták a római Magyarországon; Százarcú ókor stb.) utalni. Az ő művük rangos folytatója az ókortörténész Kertész István, aki most - az Ünnepi Könyvhétre - megjelent könyvében 36 történetet (pontosabban regét) beszél el az ókori birodalom keletkezésének koráról, olyan históriákat ad elő, amelyek egy részének valóságos történeti alapja van, egy része viszont a legendák világából való, de amelyek javát a művelt olvasók - legalább a történet, a sztori szintjén - ismerik. A kötet első regéje a trójai háború után Itáliába vándorló Aeneas históriája, amelyet Vergilius nagy művéből ismerünk. Majd a Tiberis (Tevere) folyó vidékén uralkodó, Aeneas népét fogadó Latinus király történetét írja le a szerző. Kertész István a római mitológia alakjait (Juno) éppen úgy megidézi, mint az ókori latin irodalom szereplőit (Camilla), a legendák gyermekeit (Romulus és Remus) vagy a valóságos történelmi szereplőket (Tarquinius Priscus, Tarquinius Superbus). Megidéz számos máig ismert történetet (például Horatius Cocles és Mucius Scaevola önfeláldozó hőstettét, a szabin nők elrablását vagy a csillaggá vált ikerpár, Castor és Pollux történetét). A legendák világából kihámozható városalapítástól követi nyomon Róma történetének első nagy korszakát egészen addig, amíg írott források állnak a kutatók rendelkezésére a valóságos történelem tanulmányozásához. Ilyen módon tehát Kertész István a római mitológia, a regék és mondák világát idézi föl a maga tudománynépszerűsítő módján. A novellisztikus regékben keverednek a történetileg hiteles, a tudományosan igazolt tények a meseszerű elemekkel. Mindeközben ő maga is a korabeli elbeszélők és történetírók (Vergilius, Plutarkhosz, Titus Livius) stílusában adja elő történeteit. A kötet a Kr. e. Róma története iránt komolyan érdeklődő fiatalok és felnőttek élményt adó olvasmánya lesz.


vissza a Könyvtári Ajánlóhoz

Események

Fenntartó

Cimkefelhő