|
Könyvajánló 2010
Miért nyűgös a férfi? Mitől borul ki a nő?
Davis Safier: Pocsék karma
A harmincas Kim Lange sikeres televíziós műsorvezető, pályafutása betetőzése lehetne a Német Televízió Díjának gálája, amin őt is jutalmazzák. A nap azonban szinte csak pocsék események sorát tartogatja, amelyek "csúcspontjaként" egy elöregedett orosz űrállomás lezuhanó mosdója agyonüti főhősnőnket. A történet azonban csak itt veszi kezdetét, ugyanis a következő pillanatban egy hangya testében születik újjá Kim lelke. Ezután magától Buddhától értesül arról, hogy "pocsék karmája" (lányát elhanyagolta, férjét megcsalta, kollégáin szívtelenül átgázolt) miatti büntetésként kellett rovarként reinkarnálódnia; és még hosszú időre, valamint számos jótéteményre van szüksége, hogy elérhesse a nirvánát. Az abszurd kalandok során lassan megváltozó Kim számára idővel megadatik, hogy - egy kövér hamburgi takarítónő testében - újra emberként térjen vissza a földre, és megkapja a lehetőséget, hogy megkeresse lányát és visszahódítsa férjét..
Tahir Shah: A kalifa háza
Tahir Shah műve az önéletrajzi regény, a visszaemlékezés, az útikönyv, a romantikus regény és az egzotikus mese izgalmas metszéspontjában helyezhető el . A szerző egyes szám első személyben meséli a történetet, amely egy új, (a szó szoros értelmében) varázslatos otthon megteremtésének elragadó históriája. Az író és várandós felesége elhatározzák, hogy maguk mögött hagyják Anglia esős-ködös tájait, és egy napfényesebb, melegebb tájon, Marokkóban telepednek le. A férfi lelkesen fog neki leendő lakásuk megvásárlásának - választása végül egy, még romjaiban is meseszép, ékszerdoboz szerű palotára, a Kalifa házára esik, annak ellenére, hogy a helyiek közlik vele: az építményt dzsinnek lakják. Az író természetesen nem törődik a bölcs casablancaiak figyelmeztetésével, megveszi a házat és nekifog a felújításnak. Már munka közben szembesül a ténnyel: bármilyen hihetetlen, a palota minden zugát valóban belakták a szellemek, mi több a ház maga is mintha önálló energiával, akarattal bírna...
Nabokov, Vladimir: Adomány
A világhírű író, Vladimir Nabokov kettős (orosz-angol) kulturális-nyelvi beágyazottsága, de emigráns volta is meghatározó művei megértésében. Nagyszabású művei közül magyar nyelven elérhető az egyesült államokbeli népszerűségét megalapozó, bár Párizsban megjelent Lolita vagy az Ada, az orosz nyelven születettek (pl. a Csalódás vagy a Hőstett) közül most az utoljára írt Adomány kerül kiadásra. Az 1935-37-ben, Berlinben született Adomány Vladimir Nabokov első írói korszakának kimagasló alkotása, melynek az elhagyott szülőföld iránti nosztalgia adja költői hangulatát. A mű főhőse, Fjodor Godunov-Cserdincev Berlinben élő fiatal orosz író, akinek családja a bolsevik forradalom elől menekült el, és épp megjelent az első verseskötete. Bár elég erősnek hat az életrajzi áthallás, Nabokov előszavában tagadja a párhuzamot. Másik főszereplője Zina Merc, akinek szerelme jelenti az ihletet az ifjú számára. Cserdincev apjáról, a nagy természettudósról készül könyvet írni, közép-ázsiai állattani expedíciójáról és 1916-os váratlan eltűnéséről. Ám ehelyett lázas hévvel megírja Csernisevszkij életrajzát, maró gúnnyal ábrázolva a 19. századi orosz írót, aki később Lenin kedvence lett, ám Fjodor szemében megtestesíti mindazt a hitványságot, amit az igazi írónak kerülnie kell. A könyvnek - ellentétben Fjodor verseivel - nagy kritikai visszhangja van, sőt botrányt kelt: az emigráns orosz irodalom nagyjai nem tűrik, hogy egy kezdő író így kigúnyolja a nagy klasszikust. Az élet fintora, hogy hasonló okokból az Adomány első kiadásában a Csernisevszkijről szóló fejezet nem is szerepelhetett. A regényben végül Zina hatására Fjodor nekiáll a nagy mű megalkotásának, amely egy hommage az "igazi" orosz irodalom előtt. Az egyik legnagyobb stílusművészként számon tartott szerző, tőle megszokott erudícióval megírt regényének elolvasása széles körben ajánlott.
Rory Clements: Mártír
Krimirajongók és a történelmi regényt kedvelő olvasók egyaránt érdeklődéssel lapozhatják fel Rory Clements könyvét, amely a két népszerű műfaj keresztmetszetében helyezkedik el. A történet a 16. századi Angliában, Erzsébet királynő uralkodása alatt játszódik, a korabeli brit birodalom egy politikai forrpontján, Stuart Mária kivégzése és a spanyolok bosszúhadjárata előtt közvetlenül. A főhős a királynő kémszolgálatának feje, John Shakespeare, akinek tudomására jut, hogy merénylet készül a rettegett-támogatott Francis Drake ellen, aki ugyan kalóz, ám flottája garantálja Anglia védelmét a spanyol hajókkal szemben, ezért biztonsága - ezúttal - kiemelt államérdek. Pont ezért fontos, hogy Shakespeare kiderítse, megbízható-e a forrás, ahonnan az információ származik. Nyomozása megkezdése után nem sokkal már nyilvánvalóvá válik, hogy olyan szövevényes ügy áll a háttérben, amelynek szálai egészen az uralkodó közvetlen köréig vezethetnek...
Alison Weir: Lady Jane
Alison Weir, a "történelmi regények koronázatlan királynője" újabb könyvében a Tudor-kor e kevésbé ismert figurájáról írt Lady Jane Grey élete rövid, ám annál fordulatosabb. VII. Henrik dédunokája volt, akit VI. Edward gyermekkirály - tanácsadói sugalmazására - halála esetére örökösének nevezett ki, s annak halála után trónra is került. Jelentős támogatottsága azonban nem volt, így uralkodása rekordrövidségűnek bizonyult: 1553 nyarán mindössze néhány napig ülhetett a trónon. VIII. Henrik legnagyobb lánya, a később "Véres"-ként emlegetett Mária azonban sokkal céltudatosabban tört a trónra, és királynővé kiáltatta ki magát. Miután Jane támogatók nélkül maradt, így a "tiszavirág életű" királyság hamar semmivé foszlott, és Mária a Tower börtönébe záratta. Jane balsorsa azonban itt nem ért véget. Mikor 1554-ben Jane apja, Suffolk hercege egy sikertelen hatalomátvételt kísérelt meg Mária ellen, a teljesen ártatlan lányt is kivégezték.
A szűz királynő szeretője
Török tükör A Török tükör időutazásra hívja az olvasót a 16. századba, a félelmetes Szulejmán szultán frissen meghódított tartományába – Magyarországra. Gárdonyi Géza regényein keresztül sok ismeretet szerezhettünk a török hódoltságról, azon belül is elsősorban a megszállás ellen harcoló magyarok helyzetéről. De vajon miként éreztek a törökök és milyen lehetett törökként átélni ugyanazokat az eseményeket? A szerző regénye, a Török Tükör különlegessége, hogy magyarok által egyszerűen csak a török elnevezéssel illetett nép szemszögéből vetíti elénk, egy féktelen török kamasz szemével látjuk Magyarország meghódításának eseményeit. Látjuk, ahogy Pécs városát meghódítja az Ezeregyéj mesevilága, az utcákon feltűnnek a tevék, a kertekben a kajszi és a füge, az erdőkben a rablók, felépül az első dzsámi és török fürdő... |